A tükör előtt sietve végzed az utolsó simításokat, hogy a legcsinosabb legyél Neki… Tudod hogy Ő már vár rád…
“Jólvan! Hajam OK, smink OK, sexy fehérnemű OK… jaj vajon a körmöm színe passzol? ÚRISTEN A LÁBUJJKÖRMÖM NEM IS FESTETTEM KI!!!“
De nincs több időd tépelődni. Egyszer csak mély markáns hangján megszólít:
“GYERE MÁR! NE PISZMOGJ ANNYIT…”
Az ajtó felé kapod a fejed, összerezzensz. Mintha a villám csapna beléd. Érzed, hogy már csak a hangjától libabőrös lesz a karod és a combod. Egyáltalán nem bunkó vagy követelőző. Ó nem… ugyan miért is lenne pont Neki erre szüksége? Inkább csipkelődő. Borzasztó határozott ugyan… de azért játékos és csipkelődő.
“Megyeeek!” szólsz neki vissza.
Gyorsan vetsz egy utolsó pillantást magadra a tükörben majd elindulsz a fürdőszoba kijárata felé és közben azon töprendsz, hogy jutottál el ide?!
Minden olyan gyorsan történt… egy hete még a szokott időben a szokott útvonaladon jártál a városban a főtér mellett ahol az új 5 csillagos luxus hotel épült.
–HÉTFŐ–
Irtó puccos hely lehet… Emlékszel amikor építették hogy hónapról hónapra egyre gyönyörűbb kívülről. Vajon milyen lehet belül? A nagy füstüvegeken keresztül épp, hogy halványan belátni. Már a recepció olyan mint egy királyi lakosztály. Gyakran állnak itt meg limuzinokkal és méregdrága luxusautókkal. Hát nem hiába… hogy is szokták mondani? “Ez egy más világ?” vagy valami ilyesmi?
Ahogy közeledsz a hotel bejáratához már távolról látni, hogy ott áll egy új, hatalmas fekete Mercedes terepjáró. Egy igazi hatalmat és erőt sugárzó autó. Sötétített üvegek… hatalmas kerekek…
“Na, ilyennel járnak az igazi gengszterek.” - gondolod.
“Ez nem egy piti műmájer figura autója.”
Ahogy közeledsz kinyílik a szálloda ajtaja. Kilép rajta a portás és bal kezével tartja az ajtót. A jobb kezével pedig viszonozza egy igen sietősen kilépő jól öltözött férfi gyors kézfogását. A férfi gyors léptekkel halad a fekete terepjáró felé. Nagyon nem tűnik boldognak. A tekintete olyan szúrós, hogy lyukat tudna égetni egy páncélon. És a mozgása valahogy olyan… más… Kézfogás a portással, zakó levesz, autó kulcs elővesz, kinyit, közben zakóját már alkarján félbe hajtotta, kocsi ajtó bal kézzel nyit, zakó bedob és jobb lábbal belép, hogy beszálljon. Ez az egész mintha egy egybefüggő mozdulat lett volna. Egy szikra fölöslegesség nem volt benne. Egyértelműen látszik, hogy teljesen elválik a többi embertől. Mint egy… nem jut más eszedbe, mint egy ragadozó!
Viszont amíg te ezen mélán elmélkedsz pont annyira kerültél közel, hogy ő mielőtt beszállt, pont kiszúrta hogy őt bámulod. Most az a veszélyes, szúrós tekintet a te homlokodon éget lyukat.
Zavartan elkapod a fejed mintha csak véletlenül járt volna arra a tekinteted és sétálsz tovább. Alibiből a járda másik oldalát és a hotel épületét bámulod, mintha nem most látnád századjára. De ahogy egész közel érsz mégis visszanézel rá és
TE JÓ ÉG MÉG MINDIG TÉGED NÉZ!!! Ez kipécézett magának…
“Most mit csináljak? Hogy reagáljak? Egyáltalán reagáljak?!”
A következő pár rövid másodperc mintha egy örökkévalóság lenne. Lefagysz… Az elméden valami nyugtalan üresség veszi úrrá magát. Az idő mintha lelassulna, szinte megáll. Csak tehetetlenül haladsz előre ebben a rendkívül kellemetlen és jó eséllyel igen veszélyessé alakult helyzetben. Mint egy kis butus bárányka aki balga módon sétál oda egy vicsorgó farkashoz.
Bevillan a gondolat hogy lesütöd a szemed de már késő… Mielőtt bármit tehetnél a félelmetes férfi arca megenyhül. Szeméből eltűnik a szúrós tekintet és szája enyhe mosolyra húzódik, a fejével pedig finoman udvariasan bólint.
A kellemetlen feszültség ami az előbb annyira görcsösen nyomott mintha egy pillanat alatt lufiként pukkadna ki. Se híre se hamva. Ajkad finoman megnyílik és reflexből valamit szeretnél reagálni viszonzásképp, de ő már nem figyel rád. Visszaváltott ugyan arra a mély zord ábrázatra miközben beszáll a terepjáróba. Beindítja ezt a hatalmas fekete dübörgő szörnyeteget és padlógázzal indul. Záróvonalon át bevág 2 autó elé akik mire dudálnának már rég ott hagyta őket és az épp pirosra váltó lámpán gondolkodás nélkül hatalmas tempóval áthajt. Mire a többi autó megmozdul ő már rég eltűnt a kereszteződésből és már csak távolról hallani a kocsijából a robajt.
Rájössz, hogy ő maga egy picit sem enyhült meg. Mintha egy pillanatra felvett volna egy maszkot, hogy téged -ha már eleve tágra nyílt szemekkel bámulod- kedvesen üdvözöljön, majd eldobta és újra utat engedett a benne tomboló orkánnak.
Csak állsz és nézel utána…
“WOW… Szóval a gengszterek is lehetnek udvariasak” - gondolod mókásan.
–KEDD–
Napi rutinként a szokott időben a szokott útvonaladon haladsz a főtér felé és meglátod a holtelt. Ahogy közeledsz látod, hogy a bejáratnál ott áll ugyan az a hatalmas fekete sötétített üveges 4 kerekű monstrum. Elfog egy érdekes érzés. Olyan mintha deja vu-d lenne. Olyan mint amikor beugrik egy dolog ami valami emlékezetes eseményhez köthető és izgat, hogy vajon megtörténik-e újra. De nem nyomasztó, inkább egy kis félénk kiváncsiság. De miért érzed ezt? Eszedbe jutnak a tegnap történtek. Újra lejátszódik az agyadban ahogy összenéztél azzal a gengszterrel. De gengszter ő egyáltalán? Hiszen veled nem volt goromba… Minden esetre az biztos, hogy nem egy átlag valaki.
“Az autója itt van. Akkor vajon ő is itt van? Miért jár ezen az agyam most?”
Hirtelen - mintha csak valami béna romantikus novella bevezetőjét olvasnád - nyílik a szálloda ajtaja és ismét kilép rajta a férfi tegnapról. Óh igen…. Ugyan az! Ugyan az a stílusos öltözködés, ugyan az a határozott mozgás. De a tekintete most valahogy más. Inkább gondterheltnek tűnik. Jobb kezében egy fekete dosszié, bal kezével füléhez tartja a telefont és telefonál. Nézed őt ahogy közeledsz felé. Tegnap lányos zavarodban nem is volt esélyed szemügyre venni. Az abszolút első szembetűnő dolog amit azonnal észreveszel:
MAGAS! Nem is kicsit… Biztos, hogy 190cm fölött van. Talán 195. És nagyon atletikus. A bőre kissé sötétebb, nagyon könnyed barna. Izmosnak és erősnek de ugyanakkor lazának, rugalmasnak tűnik. Nem olyan mint egy profi testépítő hatalmas izmokkal. A kezei nagyok és erősek. Széles tenyér, hosszú vaskos ujjak. Markáncs csontos ököl. Lehet hogy valamilyen küzdősportot végez? Végülis pont a karakterébe illene.
Öltözéke könnyed, de elegáns. Finom stílusos zakó, alatta egy fehér póló. Sötét nadrág, hozzá barna hegyes orrú bőr cipő. Csuklóján valami biztos-ez-sem-volt-olcsó jellegű óra.
Sötét, jól fésült haj, igazított frizura. Rövidre vágott szakáll. Az arca és vonásai igen karakteresek. Nyugodtan kimondhatjuk… irtó sármos!
Ahogy közelebb érsz és nézed őt ismét találkozik a szemetek. Telefonálás közben ahogy észrevesz enyhén rád hunyorít. Mintha csak az látszana az arcán hogy:
“Téged láttalak már valahol…”
Majd szeme kissé tágabbra nyílik, szemöldökét enyhén felhúzva gondolja:
“AAAH a kis szégyenlős csaj tegnapról…”
Egy lágy mosollyal - mivel továbbra is a hívással van elfoglalva -, egy hangtalan néma “Hello”-val rád köszön.
Akaratlanul mosolyra húzódik az arcod. “Hello” - válaszolsz halkan és kedvesen. Elég fontosnak tűnik a hívás, nem akarod őt megzavarni a beszélgetésben. Úgyhogy sétálsz tovább és elhaladsz mellette. Elég hamar elkap egy különös érzés. Ritkán érzel ilyet. Erős és nyom belülről, de valahogy mégis olyan kellemes meleg. Visszafordulsz és utána nézel. Ő épp letette a telefont, nyitja az ajtót és beszáll. Nem keres téged vagy néz utánad… Indítja az autót és tempósan elindul. Te csak nézel utána… majd… egy kis fura üres érzéssel folytatod az utad.
–SZERDA–
Előző este és a mai nap folyamán többször is eszedbe jutottak az elmúlt 2 nap eseményei. Azért jó, hogy néha adódik valami apró érdekesség az ember szürke hétköznapjaiban. Például, hogy találkozik egy sármos gengszterrel…
“Azért őszintén… kinek ne tetszene egy magas, jól öltözött, szép arcú, fitt rosszfiú, aki ráadásul még nem is egy vadparaszt” - gondolod magadban kislány módjára vigyorogva, ahogy ismét közeledsz a holtelhez.
Vajon itt lesz ma is? Elég naív lenne ezt gondolni. Na jó, most már vissza a megszokott szürke mókuskerékhez… Azért legyünk reálisak! Kétszer láttad őt két nap ugyan ott, ugyan akkor. Már ennek is közel nulla az esélye. A legnagyobb eséllyel soha többet nem látod őt. Ő nem a 9:25 ös villamos, hogy minden nap ugyanakkor, ugyanott van az állomÁÁÁÁÁ TE JÓ ÉG UGYAN ITT VAN!!!
NA JÓJÓJÓ ÁLLJUNK MEG EGY PILLANATRA! Ez nem vicces… és pláne nem véletlen! Ugyan úgy itt áll a bejárat előtt a fekete terepjáró. Csak most épp háttal neki támaszkodva nyomkodja a telefonját. Vajon vendég a hotelnél? Vagy itt dolgozik? Nem épp úgy néz ki mint aki vendégeket csekkol be a recepción vagy bőröndöket visz fel a szobákba… És úgy sem mint aki épp pihenni van itt. Nagyon furdal a kíváncsiság. Ki ez? Mit csinál ő itt minden nap?
Miközben nyomkodja a telefonját fel néz maga elé. Egy pillanatra elgondolkodik majd sóhajt egyet és folytatja. Talán épp ír valamit… De nem vesz téged észre.
“Mit csináljak köszönjek neki?” - gondolod magadban.
“Szia…” mondod kissé félénken és annyira diszkréten, ahogy csak tudod.
Felnéz a telefonjából és meglát. “Ah… Hello!” - mondja könnyed mosollyal.
Úgy néz ki megismert. Bár némi mosolyszerűség megmarad az ábrázatán, de rögtön néz is vissza és folytatja a pötyögést. Nem goromba, de mégis valahogy olyan távolinak és elérhetetlennek érződik…
“Mondj már valamit neki…” - gondolod. Valahogy ösztönösen a legfinomabb legkedvesebb hangnemedet veszed elő.
“Nagyon szép az autód!”
“oh…” válaszol félig. De nem néz rád fel… Pár kínos másodpercig csak pötyög tovább. Majd egy utolsót pöttyent a hüvelyk ujjával a telefonja pedig pittyen egyet jelezve az elküldött üzenetet.
“Köszönöm” - válaszol. Majd újra rád néz és telefonját zsebre teszi. A válasz arra, hogy megdícsérted a ki tudja hány 10 - 50 - de talán az sem kizárt hogy közel 100 milliós luxusterepjáróját, kb. annyira volt lelkes mintha egy filléres, tombolán nyert, gagyi karórát dícsérnél meg…
“Gyakran jársz erre? Láttalak már itt a hotel előtt párszor.” - kérdi. Hangja karakteres, mély, dübörgő de mégis tiszta. Igazi markáns férfi hang. Nagyon illik hozzá!
“Igen általában erre jövök.” - mondod. “Mindig megcsodálom ezt a hotelt milyen szép lett.”
“Ja nem lett rossz…” - válaszol. “De azért lenne még mit elsimítani…”
“Te itt dolgozol a hotelnél? Látom mindig itt vagy.” - kérded.
“Itt dolgozom-e? Hát… Igen… Valami olyasmi…” mondja mosolyogva.
“Te voltál már itt? Ha nem akkor tudom ajánlani. Nem rossz kis hely ez.”
“Én? Óh neeem… Szerintem ha mindenemet eladnám akkor sem lenne annyi pénzem hogy itt bármit is kapjak!” - mondod kissé szomorú mosollyal.
“HMMM…” - reagál de nem mond semmi egyebet. Csak néz rád egy ideig… te pedig itt már kis boci módjára őrá. “Tudod mit? Ha van kedved, megmutatom milyen belülről!” - mondja közvetlenül.
“Óh köszönöööm! Hát… Nagyot hazudnék ha azt mondanám hogy nem nézném meg szívesen.” - mondod szégyenlősen széles mosollyal.
“Jólvan! Majd megejtjük!” - mondja miközben ránéz az órájára.
“Nézd, nekem mennem kell… Van Instagramod?”
“Van, igen.”
Beírja a keresőbe a neved és közben egy lépéssel melléd lép hogy te is lásd. Észre sem vetted hogy beszélgetés közben milyen közel tipegtél hozzá. Már mindössze egy kis lépésre álltál csak…
“Ez az?”
“Igen ez én vagyok.”
“Rendben, bekövettelek. Írok ha már ráérek! - mondja.
“Na megyek tényleg, csao! Szép napot!”
“Sziaaa! Köszönöööm! - mondod zavarodban már-már erőltetetten finom és lányos hangon, széles mosollyal.
Beszáll a kocsiba és elhajt. Te pedig csak állsz ott és nézel utána mint valami magára hagyott kiskutya. Majd végül te is elindulsz haza.
Este, mikor haza érsz megnézed a telefonod. Igen, ott a jelzés, hogy bekövetett Instagrammon. Te is visszaköveted és nyilván megnézed a profilját…
…
…
…
Mi?... MI MI MIEEEZ? Szupersportkocsik? Ferrari… Lambo… Hatalmas villában medence partján szivarral? Ez a medence nagyobb mint a nappalim…
EZ MOST VALAMI VICC?!
Spanyolország, Olaszország, Franciaország, Miami, Dubai?! Mik ezek a gyönyörű helyek?! Csomó nagyon fontosnak tűnő emberrel van képe.
Néhány régebbi kép valami mérközésről egy ringben. A bíró az ő kezét emeli fel. Szóval ő nyert ha jól értem. Az ellenfele sem tűnt kutyaütőnek… Akkor tényleg verekszik is…
EGY YAHT?! Egy yachton bulizik??? Ez valami nagyon VIP parti lehet. És te jó ég mennyi gyönyörű lánnyal van lefotózva egy csomó képen. Kik ezek? Úgy néznek ki, mintha topmodellek lennének. Mindegyikük kedvesen karolja őt át, vigyorognak mint a tejbetök, és bújnak hozzá.
De semmi reklám… Vagy cég… Vagy termék… Nincs itt semmi ami munkára utalna.
“ÚRISTEN EZ TÉNYLEG EGY MAFFIÓZÓ!!!” - gondolod. “Normális ember nem mozog ilyen körökben!”
Ahogy nézed már egy ideje a profilját, közben annyi sokkoló valóságtól elrugaszkodott luxus dolgot látsz, hogy teljesen elbizonytalanodsz… Ő most egyáltalán randira hívott téged? Vagy csak rendes és meg akarja mutatni a Hotelt?
Miközben ezen elmélkedsz már jön is tőle az üzenet:
“Hello! Szombat este 7-re gyere a Holtelhez! Körbevezetlek! Csinos legyél!” - írja megtoldva egy kacsintós smájlival.
“Szombat vacsoraidő!? Ennél randibb szaga nem is lehetne a hotel túrámnak!” - gondolod.
Zavarodban csak egy száraz “Köszönöm, ott leszek”-et írsz.
Hirtelen megannyi kérdés fogalmazódik meg benned… Érzed, hogy a gondolataid elkezdenek túlcsordulni és lassan-lassan elfog egy enyhe gyomorideg.
“Ő annyira más kaliberű férfi, mint akikkel eddig valaha is randira mentem. Miért pont velem akar találkozni? Annyi gyönyörű lány volt a képein, biztos bármelyiket megkaphatná ha szeretné. Lehet, hogy mégsem randi? De mi van ha mégis? Azt mondta csinos legyek… Szép alkalmi ruhám meg magassarkúm van, a hajam meg a sminkem meg tudom csinálni de ez mind megvan nekik is. Hogy veszem én fel a versenyt ezekkel a ms. topmodell VIP parti lányokkal?”
Sokat gondolkodsz de semmi nem jut eszedbe. És már álmos is vagy.
“Hát… Jólvan… Egye fene majd csak kitalálok valamit.” - gondolod csüggedten.
Kissé legyőzve érzed magad. Átvedlesz pizsamába alváshoz készülve. A szokásos szetted: kényelmes laza top, és egy könnyű alvós bugyika…
“Bugyika… Bugyi… Fehérnemű… Sexy fehérnemű? MEGVAN! Vonzó sexy fehérnemű! EZAZ!!!”
Ez lesz a nyerő! Az álom azonnal eltűnik a szemedből. Máris erotikus fehérneműket nézegetsz.
“Ma szerda van… ha gyorsan rendelek egyet akkor talán még a hét végére megjöhet….Te jó ég mennyi fajta-féle van.”
Egyre extrábbak és extrémebbek jönnek veled szembe. Végül kiválasztasz egy gyönyörű darabot amit úgy gondolsz, hogy illene hozzád.
“Ez az! Ez lesz az én fegyverem!” - gondolod magabiztosan.
“Na de álljunk már meg! Én máris eldöntöttem, hogy levetkőzöm neki?! NEEEM-NEM-NEM-NEM… Ez csak egy randi. Hiszen alig ismerem. Igazából egyáltalán nem is ismerem. Különben is hol vetkőznék le? A hotel közepén?!”
“...hmmm…” - sóhajtasz csüggedten ismét. Először jó ötletnek tűnt, de talán mégsem. Elolvasod újra a leírását a kinézett fehérneműdnek: “Légy a leggyönyörűbb, legszexibb és ellenállhatatlan szíved választottjának… Viseld nyíltan alkalomra vagy akár diszkréten bármikor, hogy mindig sexynek és ellenállhatatlannak érezd magad. Érezzék már csak az aurádból áradó fűtött erotikát. Extra kényelmes, finom tapintású stb…stb…stb…”
“Hát… - gondolod felvidulva “Talán az is elég ha én magam magabiztos vagyok és vonzónak, szexinek érzem magam. Biztos ő is észrevenné… Hmmm… Na jó! Mit veszíthetek? Azt írják nagyon kényelmes. Legrosszabb esetben itthon is elhordhatom!”
*KLIKK
–CSÜTÖRTÖK, PÉNTEK–
Ez a két nap úgy illan el mintha csak szerda este után automatikusan péntek délután jönne. Azóta egyik nap sem láttad fekete lovagod hatalmas fekete lovával a Hotel előtt. Aludni nem aludtál tól jól és nap közben is folyton benned volt az az egyre erősödő nyugtalan érzés. Biztos a közelgő szombat este miatt. Otthon vagy, végeztél mindennel, már csak tűkön ülve várod a rendelt fehérneműdet… Ami csak nem jön… Kezdesz kissé aggódni.
15:30…
15:40…
15:50… “általában 4-ig szoktak kiszállítani biztos én maradtam utoljára.” - gondolod már igen erősen aggódva.
16:10… “Hát… talán… nem csak 4-ig hanem 5-ig is van kiszállítás.” De nagyon rossz érzés van már benned.
16:30…
16:45…
16:50…
16:55…
17:00…
…
17:15…
“Nem jött meg… 5 óra elmúlt és nem jött meg. Már nem fogják hozni…”
Véglegesen beletörődve nagyon-nagyon elszomorodsz. Nem csinálsz semmit csak csücsülsz egymagadban és nézek ki a fejedből. Most az a kis önbizalmad ami volt az is az utolsó cseppig eltűnt.
“Pedig olyan jó ötlet volt. Különleges lehettem volna és annak is érezhettem volna magam. Most ugyan olyan kis átlagos vagyok, és most már tök bénának is érzem magam…”
Érzed, hogy a szád kezd lefelé görbülni, kissé szipogsz és nagyokat nyelsz.
…
“Most mi legyen? Lemondjam a randit? De már mondtam neki hogy ott leszek…
És ha később nem is jó neki? Az elmúlt két napban már nem is volt a szállodánál.” - gondolod tanácstalanul ami még inkább ad egy szörnyű keserűséget. Érzed, hogy egy hajszálra vagy attól hogy elsírd magad…
“DE EZ ANNYIRA NEM IGAZSÁG!!! Miért kell mindennek az utolsó pillanatban elrom…
*megcsörren a telefonod… ismeretlen szám… Ahogy felveszed hallod, hogy nagy a háttérzaj…
“Haló, tessék!”
Egy férfi szól bele hangosan hogy lehessen érteni:
“HELLÓ! FUTÁR VA…
“Ó ISTENEM KÖSZÖNÖM!!! MEGYEK KI!!!” - mész is ki valóban mintha csak puskából lőttek volna ki…
“Azt hittem már nem jössz…” - mondod boldogan miközben veszed át a csomagod.
“Ne is mondd… baleset volt. Több, mint egy órát dekkoltam a dugóban.”
Behozod a csomagot és neki esel kibontani mintha csak egy izgatott kisgyerek bontaná a karácsonyi ajándékát. Pont olyan mint a képen volt. Tényleg finom tapintású. Gyorsan fel is próbálod és a tükör elé állsz, hogy megcsodáld magad.
Nagyon meglepődsz. Gyönyörű a fehérnemű amit rendeltél. Pont a méreted, és nagyon jól áll.
“Wao…” - csak bámulod magad a tükörben.
A két kezeddel finoman megemeled a cicidet és tipegve forogva nézegeted magad a tükörben. Elölről, oldalról, hátra átnézve a vállad fölött a feneked… Szépen kiemeli az alakod.
“Jaj, de szexi vagyok!” - gondolod vidáman. “És persze szép, aranyos, okos, szerény… HIHI! - teszed hozzá mókásan.
Érzed, hogy egy kellemes és izgalmas érzés fog el. Mintha valaki egy infúzióval egy hatalmas adag önbizalmat kötött volna be neked intravénásan ami folyamatosan csöpög beléd és egyre jobban tölt fel. Közben minden újabb póznál egyre jobban örülsz, hogy megvetted magadnak ezt a fehérneműt. Legszívesebben le se vennéd. Közben elszaladt az idő is, úgyhogy vacsora fürdés, és lassan lepihensz. Azért elalvás előtt persze nem bírod ki, még kicsit nézegeted az Ő Instagram profilját. Az elmúlt 2 napban gyakran járt a fejedben. És minél többször jut eszedbe annál jobban érezted, hogy nagyon-nagyon bejön neked. Ha létezik A FÉRFI, akkor Ő az! Majd végül álomra hajtod a fejed.
–SZOMBAT–
Valamiért az elmúlt pár naphoz képest olyan kipihenten kelsz, mintha 10 évet aludtál volna egyhuzamban. Nincs sok dolgod mára… egy kis vásárlás délelőtt, ebéd, délután egy kis pihenés, majd elkészülődsz és elindulsz. Ahogy sétálsz a főtér felé a távolból kezd előtűnni a Hotel. Izgulni azért persze izgulsz, hogy mi lesz, de valahogy nem vagy igazán ideges, vagy liftezne a gyomrod. Ahogy a hotelhez érsz és elsétálsz a nagy üvegek előtt tükröződik az alakod. Belőtt frizura, szép cipő, csinos alkalmi egyberuha. Megnézed magad és megjegyzed hogy OK leszel! Most tényleg kitettél magadért.
A Hotel bejárata előtt ott áll a fekete Mercedes. Akkor ő már itt van. Megállsz a bejáratnál és írsz neki, hogy itt vagy. Pár perc múlva látod, hogy elolvasta, de válasz nincs.
Aztán kilép az ajtón és barátságos mosollyal hozzád lép. Nagyon jól néz ki. Ugyan az a jólöltözöttség. Zakó, ing, nadrág, cipő minden passzol de most még egy hajszállal extrább. Eszedbe jut, hogy igazából be sem mutatkoztál neki.
“Sziaa!” - mondod széles mosollyal, és nyújtod a kezed.
Ö finoman megfogja a kezed, előre hajol és kezet csókol, miközben mélyen a szemedbe néz. Ettől egyszerre marad meg a mosolyod és tátod el a szádat is.
“Hölgyem, mehetünk?”- kérdi kissé viccesen-komikusan és oda nyújtja a karját.
“Mehetünk!” - mondod vidáman és átkarolod a karját. “ÓH, igen mehetünk… FELŐLEM AZTÁN BÁRHOVA…” teszed hozzá magadban viccesen.
Beléptek a Hotelbe és mint ahogy azt ígérte, körbevezet. A recepción már előre köszön neki a főportás… Lobby… Lounge… Bár… Liftek… stb… mindegyikről mond valami kis rövid érdekességet. Te pedig csak csodálod a bútorokat, a falakat, a dizájnt, a szép meleg hatású hangulatvilágítást. Te csak hallgatod őt és továbbra is lángyan belé karolsz miközben vezet. A karja olyan, mintha egy építkezési daruba kapaszkodnál. A vékony, finom, drága zakója alatt érzed hogy csupa feszes izom.
“És végül ez itt az étterem.” - mondja. “Gyere! Eszünk valamit!”
Bementek az étterembe és leültök egy szélső asztalhoz. Bár elég nagy a hely, sincsenek sokan. Ugyan azok a szép bútorok, a háttérben lágy zene szól. A világítás halványabb, mint a hotel többi részén. Rettentő hangulatos. Rögtön jön a pincér aki láthatóan más egyenruhában van mint a többi pincér. Úgy néz ki egyenesen a főpincér szolgál ki titeket. Átnyújtja az étlapot majd noteszét előkapva kérdi, hogy milyen italt hozhat. Hátra lapozol az italokhoz, majd elkerekedik a szemed. Nem gondoltad, hogy számok idáig is fel tudnak menni. Egy pillanatra bevillan az agyadba, hogy azért reméled, hogy a vacsora partnered nem a holland féle 50-50 fiztés híve.
“Egy pina colada-t kérek szépen.” - mondod kissé zavartan. Szemmel láthatóan a pincért ez nem nyűgözte le. Le se írta a noteszbe.
“Hmmm…” - mondja szemét összehúzva kedvesen rosszallóan a partnered.
A főpincér ebből a fél szóból azonnal értve odafordul hozzá.
“Bort?” - kérdi.
“A szokásosat!” - válaszol stílusosan, majd összehajtja az étlapját és odaadja a pincérnek. “Tudod mit? Add csak azt ide!” - mondja elvéve tőled az étlapot. “Mondtam, hogy körbe vezetlek, úgyhogy majd intézem én a kaját is!” - mondja miközben játékosan rád kacsint.
Kettőt lapoz az étlapon, és villámgyorsan kiválasztja mindkettőtök menüjét. A bor hamar megjön. És persze nem egy kis poharas 2 decis kóstoló… Finoman behűtött egész üveg egy igényes kosárkában. Kibontja és tölt neked. Koccintotok, majd akár boros vagy akár nem, megízleled a nem csak legfinomabb bort, hanem a legfinomabb italt amit életedben kóstoltál. A vacsora szintén nagyon extra. Az illatok… az ízek… a gyönyörű tálalásról nem is beszélve. És végül nagyon finom, ízekben gazdag, de mégis könnyű desszert. Közben végig kellemesen, gyakran egymás szemébe nézve beszélgettek.
Ő magáról nem nagyon beszél… Inkább téged hallgat. Alig tudsz róla valamit. Annyira titokzatos… Szinte megol a kíváncsiság. De mégis valahogy olyan közelinek érzed őt. Mintha régi ismerősök lennétek. Annyira egy hullámhosszon vagy vele.
A kifejezetten finom, erős, testes de valahogy magát mégis könnyen itató bortól - bár még nem vagy spicces -, de azért határozottan megmelegedett a füled.
“És te amúgy mivel foglalkozol?” - kérded őszinte érdeklődéssel.
“Mivel foglalkozom?” - ismétli meg a kérdésed miközben elnéz a távolba. “Legyen elég annyi, hogy emberekkel és pénzügyekkel!” - néz vissza rád széles kaján mosollyal.
“OKKÉÉÉ…” - gondolod magadban, miközben te is széles vigyorral nézel rá. “Most már egy fikarcnyi kétség sincs… Egy magas, sármos, dúsgazdag maffiózóval randizom!”
Megjelenik a főpincér és kérdi, hogy óhajtunk-e még bármit.
“Köszönöm! Csak a számlát.” - mondja.
“ÓÓÓH Uram… Mondtam már többször is, hogy az Ön pénze itt nem jó…” - válaszol végtelenül stílusosan de mégis közvetlenül a pincér. “Köszönjük hogy nálunk vacsoráztak!”
“Én köszönöm!” - nyújtja kezét a randid egy kézfogásra, majd a pincér távozik. Feláll majd nyújtja a kezét neked. “Gyere! Menjünk ki levegőzzünk kicsit!”
“Óh rendben az most jól jönne! Olyan finom volt ez a bor, picit a fejembe is szállt.” - mondod.
Kivezet az étterem teraszára. Közben beesteledett. A nagy teraszról gyönyörű kilátás nyílik a város esti fényeire. Senki más nincs kint csak ti. Az idő nagyon kellemes, épp, hogy hajszálnyit hűvös. Kézen fogva oda sétáltok egy padhoz, leül előtted és átkarolva téged az ölébe ültet. Te átölelve a nyakát a vállára hajtod a fejed. Olyan jó illata van… És olyan jó így itt most vele. Csendben nézitek a város fényeit.
“Köszönöm szépen a vacsorát, nagyon finom volt minden.” - mondod.
Nem felel. Egy “nem tesz semmit”-el egyenértékűen csak finoman megsimogatja a fejed.
“Kérdezhetek valamit?” - kérded.
“Tessék.”
“Annyi szép lányt láttam az Instagramodon… és elég egyértelmű volt, hogy mindegyiket megkaphatod… Miért pont engem hívtál randira?”
“Hogy miért?... Tudod a mai az utolsó estém itt…Mindig sokfelé van dolgom. Elintéztem mindent amit kell, holnap délelőtt indul a gépem. Valszeg Jó ideig nem jövök vissza. Úgyhogy az utolsó estémet itt valaki vidám és aranyossal akartam eltölteni. ” - mondja kedvesen.
“Aranyos?” - kérded a szemébe nézve.
“Igen” válaszolja rád nézve és közben erős kezével finoman simogatja az arcod. “Aranyos csaj vagy! Tetszel nekem!” - mondja miközben mutató és hüvelykujjával finoman megemeli az állad.
Mélyen a szemébe nézel és úgy érzed a világ körülötted kezd lassan kizáródni. Szemeiddel azt sugallod neki “Igen. Csókolj meg!”
Pár finom szájrapuszit lehel az ajkaidra majd visszahúzódik és a szemedbe néz. Közben nagy kezével fogja az arcod és hüvelykujjával simogat. Úgy érzed ez most a rövid igazi vihar előtti csend.
Majd szorosan átöleled őt, és elkezdtek igazán szenvedélyesen csókolózni. Átölel és simogatja a hátad, derekad, tarkód. Annyira jó vele. Olyan jól csókol… Száj, nyelv simogatás… A férfi aki annyi érzést váltott ki belőled az elmúlt pár napban… Félelem, szorongás, melegség, vidámság, szomorúság, öröm, vágyakozás és még sorolhatnád… Most itt ülsz az ölében és az egyre vágyakozóbb csókolózás kezd átlépni igazi vad smárolásba. Annyira jó, hogy közben akaratlanul is finom “hmm”-ket ejtesz ki.
Már nem tudod irányítani magad. Érzed hogy egy új érzés kezd egyre erősebben elfogni. Mégpedig bizsergés. Határozott egyre erősödő bizsergés… ott lent… A tested teljesen átadta magát a helyzetnek. Mintha csak azt jelezné: “akarod őt!”
Egyszer csak elhúzódik tőled megfogja a kezed és azt mondja:
“Gyere! Egy dolgot még nem mutattam meg…”
“AAAH… Máris megyünk?” - kérded kiábrándultan. Akár az egész éjszakát is átsmárolnád itt vele…
“GYEREE!” - utasít, de mégis kedves.
A liftekhez visz. Hív egy liftet beléptek és megnyomja a legfelső emelet gombját és elindultok.
“Hova viszeel?” - kérded kissé félősen és kiváncsian.
“Majd meglátod!” - mondja.
*PING
Felértek a legfelső emeletre és nyílik a liftajtó. A gyönyörű hosszú folyosón a szobák ajtajai ritkán vannak. Odalép az egyikhez, lehúzza a kártyáját és kinyitja a szobát. Na igen, itt már nincs kulcsozás. Kinyitja az ajtót neked:
“Parancsolj!” - mondja jelezvén, hogy lépj be.
Belépsz a szobába és eltátod a szádat… Ő jön utánad és becsukja magatok mögött az ajtót.
“Íme… a VIP lakosztály!” - mondja. “Ebből csak egy van a Hotelben. Hogy tetszik?”
Hogy tetszik neked, az rendben van, de hogy, HOGY tetszik azt már nehéz lenne pontosan megfogalmazni. A hely akkora, hogy a gyönyörű, csak ránézésre is ultra kényelmes bútorokat arrébb tolva valószínűleg simán lehetne akár teremfocizni is. Leveszitek a cipőtöket és beljebb léptek.
Nappali nagy ülőgarnitúrával. Gyönyörű puha szőnyegek. Saját minibár. Hatalmas ágy, mellette holnapi utazáshoz összecsomagolt bőrönd. Jakuzzi bent a hálószobában. A hatalmas ablakokból rálátni a város fényeire. Az ablak elé lépsz és csodálod a kilátást. Ő mögéd lép, nagy izmos testével és erős karjaival elől, a két kezednél fogva átölel. Ujjaival finoman simogatja az alkarod. A hátadon érzed erős mellkasát, állát pedig a válladra teszi. Te finoman hozzá hajtod a fejed és az arcotok összeér. Így nézitek a város esti fényeit.
“Olyan jó itt most veled…” - mondod neki. “Sajnálom, hogy holnap elmész…”
Ő nem felel, csak ad egy finom puszit az arcodra… És még egyet… Meg még egyet… Majd elkezdi finoman puszilgatni a nyakad, a nyakadtól pedig egészen a válladig minden porcikád. Te elhajtod a fejed a másik irányba és behúnyod a szemed teljesen átadva magad az érzésnek. Olyan mintha egy megtörhetetlen páncél biztonsága venne körül ami kívül kő kemény, belül viszont puha és meleg. Egy olyan erő ami ha akarna, egy mozdulattal összeroppanthatna de mégis érzékien simogat és kényeztet.
Abbahagyja és egymásnak fordultok. Oda hajolsz hozzá, kezeddel benyúlsz a zakója alá, átöleled és szenvedélyesen csókolod őt. Ő közben kibújik a zakójából és átölel. Simogatja a hátad és megmarkolja a feneked. Erős kezével markolász és masszíroz. Kicsatolod az övét, finoman kihúzod a nadrágjába tűrt ingjét és elkezded kigombolni, majd elölről lesegíted róla. Gyönyörű a teste. Feszes, izmos a mellkasa, szélesek a vállai, kockás a hasa, mégis selymes a bőre. Ráadásul olyan jó a bőre illata. Lesegíted a nadrágját és kilépteted belőle. A lábai hosszúak, a combjai vastagok és izmosak. Nagyon különleges fizikuma van. Újra odabújsz hozzá és csókolóztok. Elkezdi felhúzni az egyberuhád és ettől egyszer csak villámcsapásként bevillan a lényeg!
“VÁRJ!” - mondod, miközben a kezed megálljt kérvén a mellkasára teszed. “Előbb hagy menjek ki a fürdőszobába!”
“Rendben” - ad egy finom szájrapuszit. “De aztán ne maradj sokáig!” - és ahogy indulsz kaján mosollyal játékosan rácsap a seggedre.
A hirtelen jött seggre pacsitól kissé megugrasz, és mosolyogva visszanézve rá belépsz a fürdőszobába.
Kezdesz izgulni… Vajon bejön a terved? Kibújsz a ruhádból és a tükör előtt sietve végzed az utolsó simításokat, hogy a legcsinosabb legyél Neki… Tudod hogy Ő már vár rád…
“Jólvan! Hajam OK, smink OK, sexy fehérnemű OK… jaj vajon a körmöm színe passzol? ÚRISTEN A LÁBUJJKÖRMÖM NEM IS FESTETTEM KI!!!“
De nincs több időd tépelődni. Egyszer csak mély markáns hangján megszólít:
“GYERE MÁR! NE PISZMOGJ ANNYIT…”
Az ajtó felé kapod a fejed, összerezzensz. Mintha a villám csapna beléd. Érzed, hogy már csak a hangjától libabőrös lesz a karod és a combod. Egyáltalán nem bunkó vagy követelőző. Ó nem… ugyan miért is lenne pont Neki erre szüksége? Inkább csipkelődő. Borzasztó határozott ugyan… de azért játékos és csipkelődő.
“Megyeeek!” szólsz neki vissza.
Gyorsan vetsz egy utolsó pillantást magadra a tükörben majd kilépsz a fürdőszobából. Ő veled szemben az ágyon ül alsónadrágban, ahogy nemrég elváltatok. Ahogy kiléptél mosollyal fogadott, de ez egy pillanat alatt eltűnt az arcáról. Előre dől az ágyon és csak néz… Te pedig izgulva nézel rá vissza. Látod, hogy a szemével minden porcikádat végigméri.
“Fordulj nekem körbe!” - utasít.
Próbálsz kissé finom, gyengéd, nőies pózt felvenni és lassan körbe fordulsz előtte. Majd megállsz és a két kezeddel ösztönösen, szégyenlősen, magadat kissé takarod.
Ő nem mond semmit… csak néz…
“Tetszem?” - kérded félénken.
Felkel az ágyról, odalép hozzád közel, és megsimogatja az arcod. A szemedbe néz… Mélyen… Olyan mélyen, mint még soha. Mintha csak egyenesen a lelkedbe nézne és csak lassan, kimérten annyit mond:
“GYÖNYÖRŰ VAGY!” - majd újra végig pillant rajtad. “De honnan tudtad, hogy imádom a sexy fehérneműket?”
“Hát… nem tudtam… csak reméltem!” - mondod ismét ellazulva és boldogan mosolyogva.
Úgy tűnik nincs már túl beszédes kedvében. Magához húz és elkezd finoman csókolni, de ez nagyon hamar átlép szenvedélyes smárolásba. Te is átöleled őt és simogatod az izmos hátát. Az egyik kezével hátul megfog és simogatja, markolássza a feneked. A másik kezével, amivel az arcod simogatta, finoman lecsúsztatja a nyakadon és ugyanúgy kezelésbe veszi a cicidet is. Ahogy simogat újra kezded érezni azt a semmivel össze nem téveszthető bizsergést amit kint a teraszon az ölében éreztél. Egyre erősebb és erősebb. Ismét pici “hmm”-k hagyják el az ajkad. Érzed, hogy kezdesz nedvesedni… Akarod őt… És bizony úgy tűnik ő is akar téged. Érzed, hogy a hasadat kezdi egyre erősebben nyomni valami egyre nagyobb és keményebb dolog.
Tudod mit kell tenned… Elhúzódsz az ajkaitól és elkezded finoman puszilgatni a mellkasát. Majd a kockás hasát egyre lejjebb és lejjebb, végül pedig letérdelsz elé. Az ujjaidat finoman bedugod a boxerébe és lassan elkezded lehúzni. Közben továbbra is behunyt szemmel puszilgatod a hasát. Majd amikor épp kinyitod, hogy magad elé nézz, abban a pillanatban kificcen a nadrágjából.
Tágra nyílnak a szemeid és eltátod a szád… Leblokkolsz…
Hatalmas! Nem az esélytelen, félelmetes, “AH-AHA! NEM-NEM! EZ KIZÁRT DOLOG!!!”- fajta túl nagy, hanem pont az utolsó miliméterig kitöltő csodálatosan nagy. Feszes és sima. Megcsillannak rajta a szoba fényei ahogy az orrodtól mindössze pár centire lüktet. GYÖNYÖRŰ FARKA VAN!
Ahogy csodálod a tökéletes szerszámát, érzed, hogy kezd erősebben dobogni a szíved és szaporább a légzésed. Alig várod, hogy a szádban érezhesd. Felnézel rá, ő pedig magabiztos mosollyal utasítóan néz le rád.
Nem bírod tovább… Az egyik kezeddel finoman megfogod a nagy lüktető szerszáma tövét, a másikkal pedig átöleled és megmarkolod a kemény, formás feszes seggét. Behunyod a szemed, nagyra tátod a szád és mélyen beveszed őt. Elkezded finoman egész lassan szopogatni. A fejeddel finom bólogató mozdulatokat írsz le, a szabad kezeddel pedig továbbra is simogatod, masszírozod a hátsóját. Nagyon jó segge van! A hatalmas szerszáma közben nagyokat lüktet a szádban és lassan-lassan kezdesz enyhe sós ízt is érezni. Annyira finom a farka!
Bár igazából te kényezteted őt, de nagyon élvezed. Ahogy szopogatod őt a csípőddel is bele mozogsz és folyamatosan ritmusosan apró “hmm”-ket engedsz ki magadból. Szinte teljesen elveszel a pillanatban. Érzed, hogy a bugyid már teljesen átázott.
Kezét az arcodra teszi és elkezd simogatni.
“Nézz rám!” - utasít.
Kinyitod a szemed, felnézel rá és a szemébe nézel. Más lett a tekintete. Érzed, hogy itt most valami változni fog… Másik kezével megfogja az elöl lévő kezed és hátra teszi.
“Ölelj át és nézz rám közben!”
Engedelmeskedsz. Kezével amivel az arcodat fogta finoman de határozottan hátra nyúl a tarkódhoz és megragadja a hajad. Elkezdi ő írányítani a mozdulataidat. Most már nem irányítasz. Csak aláveted magadat az akaratának. Innentől kezdve már nem te szopogatod őt. Hanem ő szopat téged! Egyre gyorsabban… és tempósabban… Két kezeddel átöleled és simogatod, masszírozod a hátát és a seggét, hogy annyi plusz élvezetet adj neki amennyit csak tudsz. Közben ugyan úgy ritmikusan nyögsz:
“hmm… hmm… hmm… hmm… hmm… hmm…”
“Jólvan! Ezaz! Jó kislány vagy!” - mondja mélyen a szemedbe nézve. “Jó kislány leszel nekem?
“ühümm…” - probálod mondani teli szájal…
“Engedelmes kislány leszel?”
“ÜHÜMM…”
“JÓLVAN…”
Az egyik kezével fog egy erősebbet a hajadon, a másik kezével megfogja a felkarod és erősen magára húz. Újra irányítja a fejed a kezével, közben elkezdi mozgatni a csipőjét is.
“hmm… hmm… hmm… hmm… hmm… hmm…”
Ez most már nem csak egy kis egyszerű cumizás. Most már konkrétan keményen dugja a szádat!
“Hmm… Hmm… Hmm… Hmm… Hmm… Hmm…”
Egyre mélyebbre és hátrább tolja a nagy farkát a szádban egészen a torkodik. Néha-néha kicsit túl mélyre is megy ami már apró köhögésekre, pici öklendezésre késztet…
“Hmm… Hmm… Hmm… Hmm… KHHHRmm… Hmm… Hmm… Hmm… Hmm…
GGHHHRmm… Hmm… Hmm… Hmm…”
“JÓLVAN EZ AZ! JÓ KISLÁNY VAGY!” - mondja miközben végig fegyelmezően a szemedbe néz.
Annyira domináns… Teljesen megadtad magad… használja a tested amire csak akar… ahogy akar! Az övé vagy! Mindeközben meg úgy nézel rá, mint valami elkallódott kisboci. Egy kis kiéhezett bamba bocilány aki a mami finom tőgye helyett véletlenül a díjnyertes tenyészbikát találta meg! Érzed, hogy a nedveid szinte már a belső comjaidon csorognak végig…
Majd egyszer csak lehúzza a fejed a farkáról. Már csak egy vékony nyálcsík köti össze az ajkad és a nyáladtól csillogó hatalmas farkát miközben te levegő után kapkodva lihegsz. Felállít és a kezedet a vállára teszi. Szemben alád nyúl a két kezével a két combod alá és olyan könnyedséggel kap fel, mintha valóban csak egy kislány lennél. Oda visz a komódhoz és ráültet. Pont tökéletes derék magasságban vagy neki. Egy ujjal félrehúzza a csöpögősre átázott bugydat és egy pillanatra újra végigmér.
A tekintete és a viselkedése teljesen megváltozott. Akkor láttál ilyesmit amikor először láttad őt. Újra felébredt benne az a fékezhetetlen vihar… Teljesen vaddá és állatiassá vált. Megragadja a két csuklódat és ezeknél fogva a falhoz szegez. Odahajol hozzád és alulról felfelé hosszan végignyalja a nyakad. Mintha csak egy csúcsragadozó ízlelgetné az elejtett gyámoltalan kisnyuszit. Egy hangos állatias sóhaj mellett finoman, gyengéden megharapja a nyakadat. Közben a hatalmas, kökemény, nyáltól csillogó farka szorosan odapréselődik a most már lucskosra ázott puncidhoz és nagyokat lüktetve simogatja a bejáratát.
A tested mintha felgyulladna olyan forróság önti el… A szíved majd kiugrik a helyéről… Zihálsz… Nem bírsz magaddal… Szinte már remegsz…
“Remélem kipihenten jöttél… “ - mondja váratlanul.
“M…Miért?” - kérded remegő hangon.
“Mert ez egy nagyon…
nagyon…
NAGYON HOSSZÚ ÉJSZAKA LESZ…
Most biztos 100 dolog jut azonnal eszedbe, hogy mennyi földöntúli gyönyörre való végtelen lehetőség adódhat erre az estére… Itt a komódon, a földön a szőnyegen, az ülőgarnitúrán, az ágyban, a fürdőszobában a tükör előtt, a jakuzziban, a bárszéken: egész éjszaka végig tömény, kőkemény, forró, vad, érzéki, csöpögős sex…
Gondolom kíváncsi lennél minden részletre, hogy folytatódik a történet… De van egy jobb ötletem!
A legjobb történet - és így a legjobb folytatás is - kizárólag a TE fantáziádban születhet meg! Egy csodálatos erotikus történetnél pedig már csak EGY jobb dolog van ami létezik:
Az a történet mit te magad élsz át a valóságban!
